Digital Market Act 2022/1925 HU

(1) E rendelet célja, hogy hozzájáruljon a belső piac megfelelő működéséhez azáltal, hogy olyan harmonizált szabályokat határoz meg, amelyek az egész Unióban minden vállalkozás számára biztosítják, hogy a digitális_ágazat azon piacai, amelyeken kapuőrök vannak jelen, versengők és tisztességesek legyenek, az üzleti_felhasználók és a végfelhasználók javát szolgálva.

(2) Ez a rendelet a kapuőrök által az Unióban letelepedett üzleti_felhasználók részére vagy az Unióban letelepedett vagy ott tartózkodó végfelhasználók részére nyújtott vagy kínált alapvető_platformszolgáltatásokra vonatkozik, függetlenül a kapuőrök székhelyétől vagy tartózkodási helyétől és a szolgáltatásnyújtásra egyébként alkalmazandó jogtól.

(3) Ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkkel kapcsolatos piacokra:

a)	az (EU) 2018/1972 irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott elektronikus hírközlő hálózatok;

b)	az (EU) 2018/1972 irányelv 2. cikkének 4. pontjában meghatározott elektronikus hírközlési szolgáltatások, kivéve a számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatásokkal kapcsolatos piacokat.

(4) az (EU) 2018/1972 irányelv 2. cikkének 5. pontjában meghatározott személyközi hírközlési szolgáltatásokat illetően e rendelet nem érinti a nemzeti szabályozó hatóságoknak és egyéb illetékes hatóságoknak az említett irányelv 61. cikkében meghatározott hatáskörét és fel adatkörét.

(5) A belső piac széttagoltságának elkerülése érdekében a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedéseikkel nem róhatnak a kapuőrökre további kötelezettségeket azért, hogy biztosítsák a versengő és tisztességes piacokat. E rendelet egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy kötelezettségeket írjanak elő a vállalkozások – köztük az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozások – számára az e rendelet hatályán kívül eső kérdéseket illetően, feltéve hogy az említett kötelezettségek az uniós joggal összeegyeztethetők és nem abból erednek, hogy az érintett vállalkozások az e rendelet értelmében vett kapuőri jogállással rendelkeznek.

(6) Ez a rendelet nem érinti az EUMSZ 101. és 102. cikkének alkalmazását. Nem érinti továbbá a következők alkalmazását:

a)	a versenykorlátozó megállapodásokat, a vállalkozások társulásai által hozott döntéseket, az összehangolt magatartásokat és az erőfölénnyel való visszaélést tiltó nemzeti versenyszabályok;

b)	az egyoldalú magatartás más formáit tiltó nemzeti versenyszabályok, amennyiben azokat a kapuőröktől eltérő vállalkozásokra alkalmazzák, vagy amelyek további kötelezettségeket rónak a kapuőrökre; és

c)	a 139/2004/EK tanácsi rendelet (23) és az összefonódás-ellenőrzésre vonatkozó nemzeti szabályok.

(7) A nemzeti hatóságok nem hozhatnak olyan határozatokat, amelyek ellentétesek a Bizottság által az e rendelet értelmében elfogadott bármely határozattal. A Bizottság és a tagállamok szorosan együttműködnek egymással és koordinálják jogérvényesítési intézkedéseiket a 37. és 38. cikkben megállapított elvek alapján.

3. cikk

Kapuőrré minősítés

(1) Egy vállalkozást kapuőrnek kell minősíteni, amennyiben:

a)	jelentős hatást gyakorol a belső piacra;

b)	olyan alapvető_platformszolgáltatást nyújt, amely fontos kapuként szolgál az üzleti_felhasználók számára a végfelhasználók eléréséhez; és

c)	megszilárdult és tartós pozíciót élvez működése során, vagy a közeljövőben várhatóan ilyen pozícióra tesz szert.

(2) az alábbi esetekben vélelmezni kell, hogy egy vállalkozás teljesíti az (1) bekezdésben foglalt, vonatkozó követelményeket:

az (1) bekezdés a) pontja tekintetében, amennyiben a vállalkozás az Unióban legalább 7,5 milliárd EUR összegű éves forgalmat bonyolított az elmúlt három pénzügyi év mindegyikében, vagy átlagos tőkepiaci értéke vagy ekvivalens valós piaci értéke a legutóbbi pénzügyi évben legalább 75 milliárd EUR volt, és legalább három tagállamban nyújtja ugyanazt az alapvető_platformszolgáltatást;

az (1) bekezdés b) pontja tekintetében, amennyiben a vállalkozás olyan alapvető_platformszolgáltatást nyújt, amely – a mellékletben meghatározott módszertannal és mutatókkal összhangban azonosítva és kiszámítva – a legutóbbi pénzügyi évben havonta legalább 45 millió, az Unió területén letelepedett vagy ott tartózkodó aktív végfelhasználóval, valamint évente legalább 10 000 aktív, az Unió területén letelepedett üzleti_felhasználóval rendelkezett;

c)	az (1) bekezdés c) pontja tekintetében, amennyiben az e bekezdés b) pontja szerinti küszöbértékek az elmúlt három pénzügyi év mindegyikében teljesültek.

(3) Amennyiben az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás a (2) bekezdésben foglalt összes küszöbértéket eléri, erről haladéktalanul, de minden esetben a küszöbértékek elérését követő két hónapon belül értesítenie kell a Bizottságot, és meg kell küldenie részére a (2) bekezdésben meghatározott releváns információkat. Az említett értesítésnek tartalmaznia kell a (2) bekezdésben meghatározott releváns információkat a vállalkozás minden olyan alapvető_platformszolgáltatására vonatkozóan, amely eléri a (2) bekezdés b) pontjában említett küszöbértékeket. Amikor egy korábban kapuőrnek minősített vállalkozás egy további alapvető_platformszolgáltatása eléri a (2) bekezdés b) és c) pontjában említett küszöbértékeket, az említett vállalkozásnak az említett küszöbértékek elérését követő két hónapon belül értesítenie kell erről a Bizottságot.

Amennyiben az alapvető_platformszolgáltatást nyújtó vállalkozás nem értesíti a Bizottságot e bekezdés első albekezdése szerint, és a Bizottság által a 21. cikk szerinti információkérésben meghatározott határidőn belül nem bocsátja rendelkezésére az összes olyan releváns információt, amelyre a Bizottságnak szüksége van az érintett vállalkozás e cikk (4) bekezdése alapján történő kapuőrré minősítéséhez, a Bizottság ennek ellenére jogosult arra, hogy a rendelkezésére álló információk alapján az említett vállalkozást kapuőrnek minősítse.

Amennyiben az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás eleget tesz az e bekezdés második albekezdése szerinti információkérésnek, vagy amennyiben az információ nyújtására az említett albekezdésben említett határidő lejártát követően kerül sor, a Bizottság a (4) bekezdésben meghatározott eljárást alkalmazza.

(4) A Bizottság indokolatlan késedelem nélkül és legkésőbb a (3) bekezdésben említett teljes körű információ kézhezvételét követő 45 munkanapon belül kapuőrnek minősíti azt az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozást, amely a (2) bekezdésben foglalt valamennyi küszöbértéket eléri.

(5) az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás az általa küldött értesítéssel együtt kellően megalapozott érveket terjeszthet elő annak bizonyítására, hogy annak ellenére, hogy a (2) bekezdésben foglalt valamennyi küszöbértéket eléri, az adott alapvető_platformszolgáltatások működési körülményei miatt kivételesen nem felel meg az (1) bekezdésben felsorolt követelményeknek.

Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás által az első albekezdés értelmében előterjesztett érvek nem kellően megalapozottak, mivel nem kérdőjelezik meg nyilvánvalóan az e cikk (2) bekezdésében foglalt vélelmeket, akkor a 17. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárás alkalmazása nélkül, a (4) bekezdésben említett határidőn belül elutasíthatja az említett érveket.

Ha az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás olyan, kellően megalapozott érveket terjeszt elő, amelyek nyilvánvalóan megkérdőjelezik az e cikk (2) bekezdésében foglalt vélelmeket, akkor a Bizottság – e bekezdés első albekezdése ellenére – az e cikk (4) bekezdésében említett határidőn belül megindíthatja a 17. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárást.

Ha a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás nem tudta bizonyítani, hogy az általa nyújtott alapvető_platformszolgáltatások nem felelnek meg az e cikk (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, akkor a 17. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban kapuőrnek minősíti az említett vállalkozást.

(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse ezt a rendeletet azon módszertan meghatározásával, amely révén megállapítható, hogy teljesülnek-e az e cikk (2) bekezdésében meghatározott mennyiségi küszöbértékek, és hogy az említett módszertant szükség szerint rendszeresen hozzáigazítsa a piaci és technológiai fejleményekhez.

(7) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a mellékletben meghatározott módszertannak és mutatók jegyzékének naprakésszé tételével módosítsa ezt a rendeletet.

(8) A Bizottság a 17. cikkben megállapított eljárással összhangban kapuőrnek minősít minden olyan, alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozást, amely e cikk (1) bekezdésének minden egyes követelményét teljesíti, de nem éri el az e cikk (2) bekezdésében foglalt küszöbértékek mindegyikét.

E célból a Bizottság figyelembe veszi a következő elemek némelyikét vagy mindegyikét, amennyiben azok a vizsgált, alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás szempontjából relevánsak:

a)	az említett vállalkozás mérete, a forgalmát és a tőkepiaci értékét, a műveleteit és a pozícióját is beleértve;

b)	azon üzleti_felhasználók száma, amelyek a végfelhasználók eléréséhez az alapvető_platformszolgáltatást használják, valamint a végfelhasználók száma;

c)	a hálózati hatások és az adatvezéreltségből fakadó előnyök, különös tekintettel az említett vállalkozás személyes és nem személyes adatokhoz való hozzáférésére és az ilyen adatok gyűjtésére, illetve a vállalkozás elemzési képességeire;

d)	minden olyan méretbeli és tevékenységi kört érintő hatás, amelynek előnyeit a vállalkozás élvezi, az adatok és adott esetben az Unión kívüli tevékenységei vonatkozásában is;

e)	az üzleti_felhasználók vagy a végfelhasználók foglyul ejtése, beleértve a szolgáltatóváltás költségeit, valamint az üzleti_felhasználók és a végfelhasználók azon képességét csökkentő viselkedési torzításokat, hogy váltsanak vagy párhuzamosan több platformot használjanak;

f)	az említett vállalkozás konglomerált vállalati struktúrája vagy vertikális integrációja, amely például lehetővé teszi az említett vállalkozás számára a kereszttámogatást, a különböző forrásokból származó adatok kombinálását vagy pozíciójának kihasználását; vagy

g)	egyéb strukturális üzleti vagy szolgáltatási jellemzők.

A Bizottság az e bekezdés szerinti értékelésének elvégzése során figyelembe veszi a második albekezdésben felsorolt elemekkel kapcsolatos előrelátható fejleményeket, többek között minden olyan tervezett összefonódást is, amely egy másik, alapvető_platformszolgáltatásokat vagy a digitális_ágazatban más szolgáltatásokat nyújtó vállalkozást érint, vagy lehetővé teszi az adatgyűjtést.

Amennyiben egy alapvető_platformszolgáltatást nyújtó vállalkozás, amely nem teljesíti a (2) bekezdésben foglalt mennyiségi küszöbértékeket, jelentős mértékben nem tesz eleget a Bizottság által előírt vizsgálati intézkedéseknek, és e mulasztás azután is fennmarad, hogy az említett vállalkozást felszólították, hogy észszerű határidőn belül tegyen eleget az intézkedéseknek és nyújtsa be észrevételeit, a Bizottság a rendelkezésére álló tények alapján kapuőrnek minősítheti az említett vállalkozást.

(9) A Bizottság minden egyes, a (4) vagy a (8) bekezdés alapján kapuőrnek minősített vállalkozás esetében felsorolja a minősítő határozatban azokat a releváns alapvető_platformszolgáltatásokat, amelyeket az érintett vállalkozáson belül nyújtanak, és amelyek az (1) bekezdés b) pontjában említettek szerint külön-külön fontos kapuként szolgálnak az üzleti_felhasználók számára a végfelhasználók eléréséhez.

(10) az azt követő 6 hónapon belül, hogy az alapvető_platformszolgáltatást felvették az e cikk (9) bekezdése szerinti minősítő határozatba, a kapuőrnek teljesítenie kell az 5., 6. és 7. cikkben megállapított kötelezettségeket.

5. cikk

A kapuőrökre vonatkozó kötelezettségek

(1) A kapuőrnek minden olyan alapvető_platformszolgáltatása tekintetében meg kell felelnie az e cikkben foglalt valamennyi kötelezettségnek, amely a 3. cikk (9) bekezdésével összhangban fel van sorolva a minősítő határozatban.

(2) A kapuőr:

a)	nem kezelheti online hirdetési szolgáltatások nyújtása céljából olyan végfelhasználók személyes adatait, akik a kapuőr alapvető_platformszolgáltatásait igénybe vevő harmadik felek szolgáltatásait veszik igénybe;

a releváns alapvető_platformszolgáltatásokból származó személyes adatokat nem kapcsolhatja össze sem az általa nyújtott bármely további alapvető_platformszolgáltatásból vagy az általa nyújtott bármely egyéb szolgáltatásból származó személyes adatokkal, sem pedig harmadik fél által nyújtott szolgáltatásokból származó személyes adatokkal;

c)	a releváns alapvető_platformszolgáltatásokból származó személyes adatokat nem használhatja fel általa külön nyújtott egyéb szolgáltatások – például egyéb alapvető_platformszolgáltatások – céljára, és fordítva; és

d)	a végfelhasználókat nem léptetheti be a kapuőr más szolgáltatásaiba személyes adatok összekapcsolása céljából,

kivéve, ha a végfelhasználó számára konkrét választási lehetőséget kínáltak fel, és a végfelhasználó az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikke 11. pontjának és 7. cikkének értelmében a hozzájárulását adta.

Amennyiben az első albekezdés alkalmazásában adott hozzájárulást a végfelhasználó megtagadta vagy visszavonta, a kapuőr egy éven belül nem ismételheti meg egynél többször a hozzájárulás iránti kérelmét ugyanarra a célra.

Ez a bekezdés nem érinti a kapuőr azon lehetőségét, hogy adott esetben az (EU) 2016/679 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c), d) és e) pontjára hivatkozzon.

(3) A kapuőr nem akadályozhatja meg az üzleti_felhasználókat abban, hogy harmadik fél által nyújtott online_közvetítő_szolgáltatásokon keresztül vagy saját közvetlen online értékesítési csatornájukon keresztül ugyanazokat a termékeket vagy szolgáltatásokat kínálják a végfelhasználók részére olyan árakon vagy feltételek mellett, amelyek eltérnek a kapuőr online_közvetítő_szolgáltatásán keresztül kínáltaktól.

(4) A kapuőrnek díjmentesen lehetővé kell tennie az üzleti_felhasználók számára, hogy a kapuőr alapvető_platformszolgáltatásán vagy más csatornákon keresztül megszerzett végfelhasználók számára akár különböző feltételek mellett is ajánlatokat tegyenek és népszerűsítsék azokat, és e végfelhasználókkal szerződéseket kössenek, függetlenül attól, hogy e célból a kapuőr alapvető_platformszolgáltatásait veszik-e igénybe.

(5) A kapuőrnek lehetővé kell tennie a végfelhasználók számára, hogy valamely üzleti_felhasználó szoftveralkalmazásán keresztül, a kapuőr alapvető_platformszolgáltatásai révén hozzáférjenek tartalmakhoz, előfizetésekhez, funkciókhoz vagy egyéb elemekhez és használják azokat, még abban az esetben is, ha ezeket az elemeket az említett végfelhasználók a kapuőr alapvető_platformszolgáltatásainak igénybevétele nélkül szerezték be az érintett üzleti_felhasználótól.

(6) A kapuőr sem közvetlenül, sem közvetve nem akadályozhatja vagy korlátozhatja az üzleti_felhasználókat vagy a végfelhasználókat abban, hogy a vonatkozó uniós vagy nemzeti jognak való, a kapuőr általi meg nem felelés kérdését a kapuőr bármely gyakorlatával kapcsolatban felvessék bármely érintett hatóságnál, beleértve a nemzeti_bíróságokat is. Ez nem érinti az üzleti_felhasználók és a kapuőrök azon jogát, hogy megállapodásaikban meghatározzák a jogszerű panaszkezelési mechanizmusok igénybevételének a feltételeit.

(7) az üzleti_felhasználók által a kapuőr alapvető_platformszolgáltatásainak igénybevételével nyújtott szolgáltatások esetében a kapuőr nem írhatja elő a végfelhasználók számára, hogy az ő azonosítási_szolgáltatását, webböngésző-motorját, pénzforgalmi_szolgáltatását vagy pénzforgalmi_szolgáltatások nyújtását támogató technikai szolgáltatását – például alkalmazáson_belüli_vásárlásra_szolgáló_fizetési_rendszerét – használják, illetve nem írhatja elő az üzleti_felhasználók számára, hogy az említetteket használják, kínálják, illetve együttműködjenek azokkal.

(8) A kapuőr nem írhatja elő az üzleti_felhasználók vagy végfelhasználók számára, hogy feliratkozzanak vagy regisztráljanak a 3. cikk (9) bekezdése szerint a minősítő határozatban felsorolt bármely további alapvető_platformszolgáltatásra vagy a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti küszöbértékeket teljesítő bármely egyéb alapvető_platformszolgáltatásra annak feltételeként, hogy az említett kapuőrnek az említett cikk alapján a minősítő határozatban felsorolt alapvető_platformszolgáltatásai közül valamelyiket használhassák, ahhoz hozzáférhessenek, illetve arra feliratkozhassanak vagy regisztrálhassanak.

(9) A kapuőrnek mindazon hirdetőnek, amelyeknek online hirdetési szolgáltatásokat nyújt, illetve a hirdetők által felhatalmazott harmadik feleknek a hirdető kérésére díjmentesen és napi szinten tájékoztatást kell nyújtania a hirdető által feladott minden egyes hirdetésre vonatkozóan, nevezetesen az alábbiak tekintetében:

a)	az adott hirdető által fizetett ár és díjak – beleértve az esetleges levonásokat és pótdíjakat is – a kapuőr által nyújtott minden egyes érintett online hirdetési szolgáltatást illetően;

b)	a hirdetés-közzétevő által kapott díjazás – beleértve az esetleges levonásokat és pótdíjakat is – amennyiben a hirdetés-közzétevő hozzájárul ehhez; és

c)	azok a mérőszámok, amelyek alapján az egyes árakat, díjakat és díjazásokat kiszámítják.

Amennyiben egy hirdetés-közzétevő megtagadja a kapott díjazással kapcsolatos információk megosztásához való, az első albekezdés b) pontjában említettek szerinti hozzájárulást, a kapuőrnek minden egyes hirdetőt díjmentesen tájékoztatnia kell az adott hirdetés-közzétevő által az érintett hirdetések vonatkozásában kapott napi átlagos díjazásról, beleértve az esetleges levonásokat és pótdíjakat is.

(10) A kapuőrnek mindazon hirdetés-közzétevőnek, amelyeknek online hirdetési szolgáltatásokat nyújt, illetve a hirdetés-közzétevők által megbízott harmadik feleknek a hirdetés-közzétevő kérésére díjmentesen és napi szinten tájékoztatást kell nyújtania a hirdetés-közzétevő portfóliójában szereplő minden egyes közzétett hirdetésre vonatkozóan, nevezetesen az alábbiak tekintetében:

a)	az adott hirdetés-közzétevő által kapott díjazás és az általa fizetett díjak – beleértve az esetleges levonásokat és pótdíjakat is – a kapuőr által nyújtott minden egyes érintett online hirdetési szolgáltatást illetően;

b)	a hirdető által fizetett ár – beleértve az esetleges levonásokat és pótdíjakat is – amennyiben a hirdető hozzájárul ehhez; és

c)	azok a mérőszámok, amelyek alapján az egyes árakat és díjazásokat kiszámítják.

Amennyiben egy hirdető megtagadja az információk megosztásához való hozzájárulást, a kapuőrnek minden egyes hirdetés-közzétevőt díjmentesen tájékoztatnia kell az adott hirdető által az érintett hirdetések vonatkozásában fizetett napi átlagos árról, beleértve az esetleges levonásokat és pótdíjakat is.

9. cikk

Felfüggesztés

(1) Amennyiben a kapuőr indokolással ellátott kérelemben igazolja, hogy valamely, a 3. cikk (9) bekezdése szerint a minősítő határozatban felsorolt alapvető_platformszolgáltatás esetében az 5., 6. vagy 7. cikkben meghatározott valamely konkrét kötelezettségnek való megfelelés a kapuőr ellenőrzésén kívül eső kivételes körülmények miatt veszélyeztetné a kapuőr Unióban folytatott működésének gazdasági életképességét, a Bizottság végrehajtási jogi aktus formájában határozatot fogadhat el az indokolással ellátott kérelemben említett konkrét kötelezettség kivételes, teljes vagy részleges felfüggesztéséről (a továbbiakban: a felfüggesztő határozat). Az említett végrehajtási jogi aktusban a Bizottság alátámasztja felfüggesztő határozatát azáltal, hogy megjelöli a felfüggesztés indokaként szolgáló kivételes körülményeket. Az említett végrehajtási jogi aktusnak a kapuőr gazdasági életképességét fenyegető veszély elhárításához szükséges mértékre és időtartamra kell korlátozódnia. A Bizottság törekszik arra, hogy az említett végrehajtási jogi aktust késedelem nélkül, a teljes, indokolással ellátott kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül elfogadja. Az említett végrehajtási jogi aktust az 50. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) az (1) bekezdés szerinti felfüggesztés esetén a Bizottság a felfüggesztő határozatát évente felülvizsgálja, kivéve ha az említett határozat gyakoribb felülvizsgálatot irányoz elő. E felülvizsgálatot követően a Bizottság teljesen vagy részben megszünteti a felfüggesztést, vagy pedig úgy határoz, hogy az (1) bekezdésben említett feltételek továbbra is teljesülnek.

(3) Sürgős esetekben a Bizottság a kapuőr indokolással ellátott kérésére már az (1) bekezdésben említett határozat meghozatala előtt ideiglenesen felfüggesztheti az említett bekezdés szerinti valamely konkrét kötelezettség egy vagy több különálló alapvető_platformszolgáltatásra történő alkalmazását. E kérést bármikor be lehet nyújtani és teljesíteni lehet, amíg a Bizottság által az (1) bekezdés szerint végzett értékelés folyamatban van.

(4) az (1) és a (3) bekezdésben említett kérés mérlegelésekor a Bizottság figyelembe veszi különösen azt, hogy a konkrét kötelezettségnek való megfelelés milyen hatást gyakorol a kapuőr Unióban való működésének gazdasági életképességére, valamint a harmadik felekre, különösen a kkv-kra és a fogyasztókra. Az ezen érdekek és e rendelet célkitűzései közötti tisztességes egyensúly biztosítása érdekében a Bizottság a felfüggesztést feltételekhez és kötelezettségekhez kötheti.

10. cikk

Népegészségügyi vagy közbiztonsági ok miatti mentesítés

(1) A Bizottság a kapuőr indokolással ellátott kérésére vagy saját kezdeményezésére, végrehajtási jogi aktus formájában elfogadott határozat útján, valamely, a 3. cikk (9) bekezdése szerint a minősítő határozatban felsorolt alapvető_platformszolgáltatást illetően teljesen vagy részlegesen mentesítheti a kapuőrt az 5., 6. vagy 7. cikkben meghatározott valamely konkrét kötelezettségnek való megfelelés alól, amennyiben e mentesség valamely, e cikk (3) bekezdésében meghatározott ok miatt indokoltnak minősül (a továbbiakban: a mentesítő határozat). A Bizottság a mentesítő határozatot a teljes, indokolással ellátott kérés kézhezvételétől számított három hónapon belül elfogadja, és indokolást tartalmazó nyilatkozatban ismerteti a mentesítés okait. Az említett végrehajtási jogi aktust az 50. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Amennyiben a Bizottság az (1) bekezdés alapján mentességet adott, felülvizsgálja mentesítő határozatát, ha a mentesítés oka már nem áll fenn, vagy legalább évente. E felülvizsgálatot követően a Bizottság teljesen vagy részben megszünteti a felfüggesztést, vagy pedig úgy határoz, hogy az (1) bekezdésben említett feltételek továbbra is teljesülnek.

(3) az (1) bekezdés szerinti mentesség kizárólag népegészségügyi vagy közbiztonsági ok miatt adható meg.

(4) Sürgős esetekben a Bizottság a kapuőr indokolással ellátott kérésére vagy a saját kezdeményezésére már az (1) bekezdés szerinti határozat meghozatala előtt ideiglenesen felfüggesztheti az említett bekezdés szerinti valamely konkrét kötelezettség egy vagy több különálló alapvető_platformszolgáltatásra történő alkalmazását. E kérést bármikor be lehet nyújtani és teljesíteni lehet, amíg a Bizottság által az (1) bekezdés szerint végzett értékelés folyamatban van.

(5) az (1) és a (4) bekezdésben említett kérés mérlegelésekor a Bizottság figyelembe veszi különösen azt, hogy a konkrét kötelezettségnek való megfelelés milyen hatást gyakorol a (3) bekezdés szerinti indokok alapjául szolgáló körülményekre, valamint az érintett kapuőrre és a harmadik felekre. A (3) bekezdés szerinti indokok által szolgált célok és e rendelet célkitűzései közötti tisztességes egyensúly biztosítása érdekében a Bizottság a felfüggesztést feltételekhez és kötelezettségekhez kötheti.

12. cikk

A kapuőrökre vonatkozó kötelezettségek aktualizálása

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikknek megfelelően, e rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségek tekintetében. Ezeknek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a 19. cikk szerinti olyan piaci vizsgálaton kell alapulniuk, amelynek keretében megállapították, hogy az említett kötelezettségeket rendszeresen aktualizálni kell az olyan gyakorlatok elleni fellépés érdekében, amelyek ugyanúgy korlátozzák az alapvető_platformszolgáltatások versengő jellegét vagy ugyanolyan tisztességtelenek, mint azok a gyakorlatok, amelyeket az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségek hivatottak visszaszorítani.

(2) az (1) bekezdéssel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló valamely jogi aktus hatályának a következőkre kell korlátozódnia:

a)	a kizárólag bizonyos alapvető_platformszolgáltatásokra vonatkozó valamely kötelezettség kiterjesztése a 2. cikk 2. pontjában felsorolt egyéb alapvető_platformszolgáltatásokra;

b)	a bizonyos üzleti_felhasználók vagy végfelhasználók számára előnyös valamely kötelezettség kiterjesztése oly módon, hogy az más üzleti_felhasználók vagy végfelhasználók számára is előnyös legyen;

c)	annak meghatározása, hogy az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségeket a kapuőröknek milyen módon kell végrehajtaniuk az e kötelezettségeknek való tényleges megfelelés biztosítása érdekében;

d)	a kizárólag bizonyos, alapvető_platformszolgáltatásokkal együtt vagy azok támogatása céljából nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó valamely kötelezettség kiterjesztése más, alapvető_platformszolgáltatásokkal együtt vagy azok támogatása céljából nyújtott szolgáltatásokra;

e)	a kizárólag bizonyos típusú adatokra vonatkozó valamely kötelezettség kiterjesztése más típusú adatokra;

f)	további feltételek előírása az olyan esetekre vonatkozóan, amikor egy kötelezettség bizonyos feltételeket ír elő a kapuőr magatartását illetően; vagy

g)	a kapuőr több alapvető_platformszolgáltatása közötti kapcsolatot szabályozó kötelezettség alkalmazása egy alapvető_platformszolgáltatás és a kapuőr egyéb szolgáltatásai közötti kapcsolatra.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikknek megfelelően, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosítsa e rendeletet azáltal, hogy a 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott, a számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatásokkal kapcsolatos alapvető funkciók listáját további funkciókkal egészíti ki vagy e listából ilyen funkciókat töröl.

Ezeknek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a 19. cikk szerinti olyan piaci vizsgálaton kell alapulniuk, amelynek keretében megállapították, hogy az említett kötelezettségeket rendszeresen aktualizálni kell az olyan gyakorlatok elleni fellépés érdekében, amelyek ugyanúgy korlátozzák az alapvető_platformszolgáltatások versengő jellegét vagy ugyanolyan tisztességtelenek, mint azok a gyakorlatok, amelyeket a 7. cikkben megállapított kötelezettségek hivatottak visszaszorítani.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikknek megfelelően, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, a 7. cikkben meghatározott kötelezettségek tekintetében kiegészítse e rendeletet azáltal, hogy meghatározza, hogy ezeket a kötelezettségeket miként kell teljesíteni a nekik való tényleges megfelelés biztosítása érdekében. Ezeknek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a 19. cikk szerinti olyan piaci vizsgálaton kell alapulniuk, amelynek keretében megállapították, hogy az említett kötelezettségeket rendszeresen aktualizálni kell az olyan gyakorlatok elleni fellépés érdekében, amelyek ugyanúgy korlátozzák az alapvető_platformszolgáltatások versengő jellegét vagy ugyanolyan tisztességtelenek, mint azok a gyakorlatok, amelyeket a 7. cikkben megállapított kötelezettségek hivatottak visszaszorítani.

(5) Valamely, az (1), a (3) és a (4) bekezdésben említettek szerinti gyakorlat akkor minősül az alapvető_platformszolgáltatások versengő jellegét korlátozónak vagy tisztességtelennek, ha:

az említett gyakorlatot kapuőrök folytatják, és az képes az innováció akadályozására, valamint az üzleti_felhasználók és a végfelhasználók választási lehetőségeinek korlátozására, mivel:

tartós jelleggel érinti vagy érintheti az alapvető_platformszolgáltatás vagy a digitális_ágazatban nyújtott egyéb szolgáltatások versengő jellegét, mivel olyan akadályokat teremt vagy olyan, már meglévő akadályokat erősít, amelyek meggátolják, hogy más vállalkozások alapvető_platformszolgáltatás vagy a digitális_ágazatban nyújtott egyéb szolgáltatások nyújtóiként piacra lépjenek vagy ott terjeszkedjenek; vagy

ii.	megakadályozza, hogy más szereplők ugyanolyan hozzáféréssel rendelkezzenek egy kulcsfontosságú inputhoz, mint a kapuőr; vagy

b)	az üzleti_felhasználók jogai és kötelezettségei között egyensúlyhiány mutatkozik, és a kapuőr olyan előnyt szerez az üzleti_felhasználóktól, amely az általa az említett üzleti_felhasználók részére nyújtott szolgáltatáshoz képest aránytalannak minősül.

13. cikk

A kijátszás tilalma

(1) az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozások nem szegmentálhatják, oszthatják fel, oszthatják tovább, fragmentálhatják vagy bonthatják részekre ezeket a szolgáltatásokat szerződéses, kereskedelmi, technikai vagy egyéb módon a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott mennyiségi küszöbértékek kijátszása céljából. A vállalkozások efféle gyakorlatai nem akadályozzák meg a Bizottságot abban, hogy a 3. cikk (4) bekezdésével összhangban kapuőrnek minősítse őket.

(2) Amennyiben a Bizottság azt gyanítja, hogy egy alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott gyakorlatot folytat, előírhatja az említett vállalkozás számára bármely olyan információ rendelkezésre bocsátását, amelyet a Bizottság szükségesnek tart annak megállapításához, hogy az említett vállalkozás ilyen gyakorlatot folytat-e.

(3) A kapuőrnek biztosítania kell az 5., 6. és 7. cikk szerinti kötelezettségek teljes körű és tényleges teljesítését.

(4) A kapuőr nem tanúsíthat olyan magatartást, amely aláássa az 5., 6. és 7. cikk szerinti kötelezettségek tényleges teljesítését, függetlenül attól, hogy az adott magatartás szerződéses, kereskedelmi, technikai vagy egyéb jellegű-e, vagy hogy magatartásbefolyásoló technikák vagy interfész-kialakítás formáját ölti-e.

(5) Amennyiben az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében a személyes adatok gyűjtéséhez, kezeléséhez, keresztfelhasználásához és megosztásához hozzájárulás szükséges, a kapuőrnek meg kell tennie a szükséges lépéseket vagy abból a célból, hogy lehetővé tegye az üzleti_felhasználók számára, hogy közvetlenül megszerezzék az általuk történő adatkezeléshez szükséges hozzájárulást – amennyiben azt az (EU) 2016/679 rendelet vagy a 2002/58/EK irányelv előírja –, vagy abból a célból, hogy más módokon feleljen meg az uniós adatvédelmi és a magánélet védelmével kapcsolatos szabályoknak és elveknek, többek között azáltal, hogy az üzleti_felhasználók részére adott esetben megfelelően anonimizált adatokat biztosít. A kapuőr a saját szolgáltatásaihoz képest nem nehezítheti meg az említett hozzájárulásnak az üzleti_felhasználók általi megszerzését.

(6) A kapuőr nem ronthatja le azon alapvető_platformszolgáltatások feltételeit vagy minőségét, amelyeket olyan üzleti_felhasználók vagy végfelhasználók részére nyújt, amelyek élnek az 5., 6. és 7. cikkben megállapított jogokkal vagy választási lehetőségekkel, és ezen jogok vagy választási lehetőségek érvényesítését nem nehezítheti meg indokolatlan mértékben, többek között azáltal, hogy a végfelhasználók számára nem semleges módon biztosít választási lehetőséget, vagy egyéb módon aláássa a végfelhasználók vagy az üzleti_felhasználók autonómiáját, döntéshozatalát vagy szabad választását a felhasználói interfész egészének vagy egy részének felépítése, kialakítása, funkciója vagy működési módja révén.

(7) Amennyiben a kapuőr az e cikk (4), (5) és (6) bekezdésében leírt módon kijátssza vagy megkísérli kijátszani az 5., 6. vagy 7. cikkben foglalt kötelezettségek valamelyikét, a Bizottság a 20. cikk alapján eljárást indíthat, és a 8. cikk (2) bekezdésében említett olyan végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelyben meghatározza a kapuőr által végrehajtandó intézkedéseket.

(8) E cikk (6) bekezdése nem érinti a Bizottságnak a 29., 30. és 31. cikk szerinti hatásköreit.

16. cikk

Piaci vizsgálat indítása

(1) Amikor a Bizottság a 17., 18. és 19. cikk szerinti határozatok esetleges elfogadása érdekében piaci vizsgálatot tervez végezni, határozatot fogad el a piaci vizsgálat megindításáról.

(2) az (1) bekezdés ellenére a Bizottság a piaci vizsgálat említett bekezdés szerinti megindítása előtt is gyakorolhatja az e rendelet szerinti vizsgálati hatáskörét.

(3) az (1) bekezdésben említett határozatnak tartalmaznia kell a következőket:

a)	a piaci vizsgálat megindításának napja;

b)	azon ügy leírása, amelyre a piaci vizsgálat vonatkozik;

c)	a piaci vizsgálat célja.

(4) A Bizottság újból megindíthatja az általa már lezárt piaci vizsgálatot, amennyiben:

a)	a 17., 18. vagy 19. cikk alapján elfogadott határozat alapjául szolgáló bármely tényben lényeges változás történt; vagy

b)	a 17., 18. vagy 19. cikk alapján elfogadott határozat alapját hiányos, pontatlan vagy félrevezető információk képezték.

(5) A Bizottság felkérhet egy vagy több illetékes nemzeti hatóságot arra, hogy segítséget nyújtson számára a piaci vizsgálat elvégzésében.

17. cikk

A kapuőrök minősítése céljából végzett piaci vizsgálat

(1) A Bizottság piaci vizsgálatot végezhet annak vizsgálata céljából, hogy valamely, alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozást a 3. cikk (8) bekezdése szerint kapuőrnek kell-e minősíteni, vagy abból a célból, hogy azonosítsa a minősítő határozatban a 3. cikk (9) bekezdése szerint felsorolandó alapvető_platformszolgáltatásokat. A Bizottság arra törekszik, hogy piaci vizsgálatát a 16. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett időponttól számított tizenkét hónapon belül lezárja. A piaci vizsgálat lezárása céljából a Bizottság végrehajtási jogi aktus formájában határozatot fogad el. Ezt a végrehajtási jogi aktust az 50. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) az e cikk (1) bekezdése szerinti piaci vizsgálat során a Bizottság törekszik arra, hogy a 16. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett időponttól számított hat hónapon belül közölje előzetes megállapításait az érintett, alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozással. Az előzetes megállapításokban a Bizottság kifejti, hogy ideiglenesen úgy véli-e, hogy helyénvaló az adott vállalkozást a 3. cikk (8) bekezdése szerint kapuőrnek minősíteni, az érintett alapvető_platformszolgáltatásokat pedig a 3. cikk (9) bekezdése szerint felsorolni a minősítő határozatban.

(3) Amennyiben az alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás teljesíti a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott küszöbértékeket, de a 3. cikk (5) bekezdésével összhangban olyan, kellően megalapozott érveket terjeszt elő, amelyek nyilvánvalóan megkérdőjelezik a 3. cikk (2) bekezdésében foglalt vélelmet, a Bizottság törekszik arra, hogy a piaci vizsgálatot a 16. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett időponttól számított öt hónapon belül lezárja.

Ebben az esetben a Bizottság törekszik arra, hogy az e cikk (2) bekezdése szerinti előzetes megállapításait a 16. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett időponttól számított három hónapon belül közölje az érintett vállalkozással.

(4) Amennyiben a Bizottság a 3. cikk (8) bekezdése szerint kapuőrnek minősít egy olyan, alapvető_platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozást, amely a működése tekintetében még nem rendelkezik megszilárdult és tartós pozícióval, de amely a közeljövőben várhatóan ilyen pozícióra tesz szert, úgy dönthet, hogy az 5. cikk (3)–(6) bekezdésében, valamint a 6. cikk (4), (7), (9), (10) és (13) bekezdésében meghatározott kötelezettségek közül csupán egyet vagy többet minősít az adott kapuőrre alkalmazandónak, a minősítő határozatban foglaltak szerint. A Bizottság csak azokat a kötelezettségeket minősíti alkalmazandónak, amelyek megfelelőek és szükségesek annak megakadályozásához, hogy az érintett kapuőr tisztességtelen eszközökkel megszilárdult és tartós pozícióra tegyen szert működése során. A Bizottság a 4. cikkben megállapított eljárással összhangban felülvizsgálja az említett minősítést.

18. cikk

A rendszeres meg nem feleléssel kapcsolatos piaci vizsgálat

(1) A Bizottság piaci vizsgálatot folytathat annak megvizsgálása céljából, hogy egy kapuőr rendszeresen megsértette-e a szabályokat. E piaci vizsgálatot a Bizottság a 16. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett időponttól számított tizenkét hónapon belül lezárja. Amennyiben a piaci vizsgálat azt mutatja, hogy a kapuőr rendszeresen megsértett az 5., 6. vagy 7. cikkben megállapított kötelezettségek közül egyet vagy többet, és fenntartotta, megerősítette vagy kiterjesztette kapuőri pozícióját a 3. cikk (1) bekezdése szerinti követelményekkel kapcsolatban, a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelyben e kapuőr számára olyan magatartási vagy szerkezeti korrekciós intézkedéseket rendelhet el, amelyek arányosak és szükségesek az e rendeletnek való tényleges megfelelés biztosításához. Az említett végrehajtási jogi aktust az 50. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) az e cikk (1) bekezdésével összhangban elrendelt korrekciós intézkedések – annyiban, amennyiben arányosak és szükségesek a rendszeres meg nem felelés által érintett tisztességes és versengő jelleg fenntartásához vagy helyreállításához –, magukban foglalhatják annak a kapuőr számára, korlátozott időre való megtiltását is, hogy olyan, a 139/2004/EK rendelet 3. cikkének értelmében vett összefonódásban vegyen részt, amely a rendszeres meg nem felelés által érintett alapvető_platformszolgáltatásokkal, a digitális_ágazatban nyújtott egyéb szolgáltatásokkal vagy adatok gyűjtését lehetővé tevő szolgáltatásokkal kapcsolatos.

(3) Úgy kell tekinteni, hogy a kapuőr rendszeresen megsértette az 5., 6. és 7. cikkben megállapított kötelezettségeket, amennyiben a Bizottság a 29. cikkel összhangban legalább három, meg nem felelésről szóló határozatot hozott a kapuőr ellen bármely alapvető_platformszolgáltatásával kapcsolatban az e cikk szerinti határozat esetleges elfogadása céljából elvégzendő piaci vizsgálat megindításáról szóló határozat elfogadását megelőző nyolcéves időszakon belül.

(4) A Bizottság a 16. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett időponttól számított hat hónapon belül közli előzetes megállapításait az érintett kapuőrrel. Előzetes megállapításaiban a Bizottság kifejti, hogy előzetes álláspontja szerint az e cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek-e, és hogy milyen korrekciós intézkedést vagy intézkedéseket tart előzetesen szükségesnek és arányosnak.

(5) Annak érdekében, hogy lehetővé tegye az érdekelt harmadik felek számára az észrevételek tényleges megtételét, a Bizottság az előzetes megállapításainak a kapuőrrel való, a (4) bekezdés szerinti közlésekor vagy azt követően a lehető leghamarabb közzéteszi az ügy bizalmas információkat nem tartalmazó összefoglalóját, valamint az elrendelni tervezett korrekciós intézkedéseket. A Bizottság észszerű határidőt állapít meg az említett észrevételek megtételére vonatkozóan.

(6) Ha a Bizottság e cikk (1) bekezdésével összhangban olyan határozatot szándékozik elfogadni, amelyben a kapuőr által a 25. cikk szerint tett kötelezettségvállalásokat kötelezővé nyilvánítja, közzéteszi az ügy bizalmas információkat nem tartalmazó összefoglalóját, valamint a kötelezettségvállalások fő tartalmát. Az érdekelt harmadik felek a Bizottság által megállapított észszerű határidőn belül észrevételeket tehetnek.

(7) A Bizottság a folyamatban lévő piaci vizsgálat során meghosszabbíthatja annak időtartamát, amennyiben a hosszabbítás objektív okok alapján indokolt és arányos. A hosszabbítás vonatkozhat arra a határidőre, ameddig a Bizottságnak előzetes megállapításokat kell tennie, vagy a végleges határozat elfogadásának határidejére. Az e bekezdés szerinti hosszabbítás vagy hosszabbítások teljes időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot.

(8) Annak biztosítása érdekében, hogy a kapuőr ténylegesen megfeleljen az 5., 6. és 7. cikkben foglalt kötelezettségeinek, a Bizottság rendszeresen felülvizsgálja az e cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban elrendelt korrekciós intézkedéseket. A Bizottság jogosult ezen korrekciós intézkedések módosítására, ha egy újabb piaci vizsgálatot követően megállapítja, hogy a korrekciós intézkedések nem eredményesek.

19. cikk

Új szolgáltatásokkal és új gyakorlatokkal kapcsolatos piaci vizsgálat

(1) A Bizottság piaci vizsgálatot végezhet annak értékelése céljából, hogy a digitális_ágazaton belüli egy vagy több szolgáltatást fel kell-e venni az alapvető_platformszolgáltatásoknak a 2. cikk 2. pontjában szereplő jegyzékébe, vagy az olyan gyakorlatok felderítése céljából, amelyek korlátozzák az alapvető_platformszolgáltatások versengő jellegét vagy tisztességtelenek, és amelyeket e rendelet nem kezel eredményesen. A Bizottság az értékelése során figyelembe veszi az EUMSZ 101. és 102. cikke szerinti, a digitális piacokkal kapcsolatos eljárások releváns megállapításait, valamint minden egyéb releváns fejleményt.

(2) az (1) bekezdés szerinti piaci vizsgálata során a Bizottság konzultálhat harmadik felekkel, többek között a vizsgálat tárgyát képező, a digitális_ágazatban nyújtott szolgáltatások üzleti_felhasználóival és végfelhasználóival, valamint a vizsgálat tárgyát képező gyakorlatok által érintett üzleti_felhasználókkal és végfelhasználókkal.

(3) A Bizottság a 16. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett időponttól számított tizennyolc hónapon belül jelentésben teszi közzé megállapításait.

Az említett jelentést be kell nyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és adott esetben csatolni kell hozzá a következőket:

a)	e rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslat, az alapvető_platformszolgáltatások 2. cikk 2. pontjában foglalt jegyzékének a digitális_ágazatban nyújtott további szolgáltatásokkal való kiegészítése, vagy a III. fejezet új kötelezettségekkel való kiegészítése érdekében; vagy

az e rendeletet az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségek tekintetében kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktus tervezete, vagy az e rendeletet a 7. cikk szerinti kötelezettségek tekintetében módosító vagy kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktus tervezete, a 12. cikkben meghatározottakkal összhangban.

A második albekezdés a) pontja szerinti, e rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslat adott esetben már meglévő szolgáltatásoknak az alapvető_platformszolgáltatások 2. cikk 2. pontjában foglalt jegyzékéből való törlésére, illetve már meglévő kötelezettségeknek az 5., 6. vagy 7. cikkből való törlésére is irányulhat.

V. FEJEZET

VIZSGÁLATI, JOGÉRVÉNYESÍTÉSI ÉS NYOMONKÖVETÉSI HATÁSKÖR

20. cikk

Eljárás indítása

(1) Amennyiben a Bizottság eljárást kíván indítani a 8., a 29. és a 30. cikk szerinti határozatok esetleges elfogadása céljából, határozatot fogad el az eljárás megindításáról.

(2) az (1) bekezdés ellenére a Bizottság az eljárás említett bekezdés szerinti megindítása előtt is gyakorolhatja az e rendelet szerinti vizsgálati hatáskörét.

21. cikk

Információkérések

(1) A Bizottság az e rendelet szerinti fel adatainak a teljesítése érdekében egyszerű kérelem vagy határozat formájában felszólíthatja a vállalkozásokat és a vállalkozások társulásait, hogy adjanak meg minden szükséges információt. A Bizottság egyszerű kérelem vagy határozat formájában arra is felszólíthatja a vállalkozásokat, hogy hozzáférést adjanak számára bármely adatukhoz és algoritmusukhoz, valamint tesztelési információikhoz, továbbá magyarázatot is kérhet tőlük.

(2) az egyszerű információkérésnek a vállalkozás vagy a vállalkozások társulása részére történő megküldésekor a Bizottság közli a kérelem jogalapját és célját, meghatározza, hogy milyen információkat kér, megállapítja az információk benyújtására vonatkozó határidőt, valamint közli, hogy melyek azok a pénzbírságok, amelyeket a hiányos, pontatlan vagy félrevezető információk vagy magyarázat esetére a 30. cikk előír.

(3) Ha a Bizottság határozat útján kéri a vállalkozásokat vagy a vállalkozások társulásait az információszolgáltatásra, közli a kérelem jogalapját és célját, meghatározza, hogy milyen információkat kér, és megállapítja az információk benyújtására vonatkozó határidőt. Ha a Bizottság felszólítja a vállalkozásokat, hogy biztosítsanak hozzáférést bármely adathoz, algoritmushoz vagy tesztelési információhoz, közli a kérelem célját, és meghatározza a hozzáférés megadására vonatkozó határidőt. A Bizottság továbbá utal a 30. cikkben előírt pénzbírságokra, valamint utal a 31. cikkben előírt kényszerítő bírságokra vagy kiszabja azokat. Utal továbbá arra a jogra, hogy a határozat Bíróság általi felülvizsgálata kérelmezhető.

(4) A vállalkozásoknak, a vállalkozások társulásainak vagy a képviselőiknek a kért információkat az érintett vállalkozás vagy a vállalkozások érintett társulásának nevében kell benyújtaniuk. A megfelelően meghatalmazott ügyvédek szintén jogosultak az információknak az ügyfelük nevében való benyújtására. Az ügyfél teljes felelősséggel tartozik, ha a megadott információk hiányosak, pontatlanok vagy félrevezetők.

(5) A tagállamok illetékes hatóságai a Bizottság kérésére kötelesek a Bizottság rendelkezésére bocsátani a birtokukban lévő minden olyan információt, amely szükséges az e rendeletben a Bizottságra ruházott fel adatok végrehajtásához.

23. cikk

Helyszíni vizsgálatok lefolytatására irányuló hatáskör

(1) A Bizottság az e rendelet szerinti fel adatainak teljesítése érdekében minden szükséges helyszíni vizsgálatot elvégezhet vállalkozásoknál vagy vállalkozások társulásainál.

(2) A Bizottság által helyszíni vizsgálat lefolytatására felhatalmazott tisztviselőknek és egyéb kísérő személyeknek jogukban áll, hogy:

a)	a vállalkozásoknak és vállalkozások társulásainak bármely helyiségébe, területére és közlekedési eszközébe belépjenek;

b)	az üzletmenethez kapcsolódó könyveket és más nyilvántartásokat megvizsgálják, függetlenül attól, hogy azokat milyen eszközön tárolják;

c)	bármilyen formában elkészítsék vagy megszerezzék az említett könyvek vagy nyilvántartások másolatát vagy kivonatát;

betekintést és magyarázatot kérjenek a vállalkozástól vagy a vállalkozások társulásától annak szervezeti felépítésére, működésére, informatikai rendszerére, algoritmusaira, adatkezelésére és üzleti gyakorlatára vonatkozóan, valamint rögzítsék vagy dokumentálják a bármilyen technikai eszközzel nyújtott magyarázatokat;

e)	a helyszíni vizsgálathoz szükséges időtartamra és mértékben zár alá vegyenek bármilyen üzlethelyiséget és könyvet vagy nyilvántartást;

f)	magyarázatot kérjenek a vállalkozásnak vagy a vállalkozások társulásának bármely képviselőjétől vagy személyzetének bármely tagjától a helyszíni vizsgálat tárgyához és céljához kapcsolódó tényekről vagy dokumentumokról, valamint a válaszokat bármilyen technikai eszközzel rögzítsék.

(3) A helyszíni vizsgálatok elvégzéséhez a Bizottság kérheti a Bizottság által a 26. cikk (2) bekezdése alapján kijelölt ellenőrök vagy szakértők segítségét, valamint a helyszíni vizsgálat helye szerinti tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságának a segítségét.

(4) A helyszíni vizsgálatok során a Bizottság, az általa kijelölt ellenőrök vagy szakértők, valamint a helyszíni vizsgálat helye szerinti tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatósága betekintést és magyarázatot kérhet a vállalkozástól vagy a vállalkozások társulásától annak szervezeti felépítésére, működésére, informatikai rendszerére, algoritmusaira, adatkezelésére és üzleti gyakorlatára vonatkozóan. A Bizottság és az általa kijelölt ellenőrök vagy szakértők, valamint a helyszíni vizsgálat helye szerinti tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatósága kérdéseket tehet fel bármely képviselőnek vagy a személyzet bármely tagjának.

(5) A Bizottság által helyszíni vizsgálat lefolytatására felhatalmazott tisztviselőknek és egyéb kísérő személyeknek a jogkörüket olyan írásbeli meghatalmazás felmutatásával kell gyakorolniuk, amely meghatározza a helyszíni vizsgálat tárgyát és célját, valamint a 30. cikkben meghatározott pénzbírságokat, amelyeket akkor kell alkalmazni, ha az üzletmenethez kapcsolódó könyvek és egyéb nyilvántartások hiányosak, vagy ha az e cikk (2) és (4) bekezdése alapján feltett kérdésekre adott válaszok pontatlanok vagy félrevezetők. A Bizottság a helyszíni vizsgálat előtt kellő időben értesítést küld a vizsgálatról azon tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságának, amelynek területén a helyszíni vizsgálatra sor kerül.

(6) A vállalkozások vagy a vállalkozások társulásai kötelesek magukat a Bizottság határozatában elrendelt helyszíni vizsgálatnak alávetni. Az említett határozatban meg kell adni a helyszíni vizsgálat tárgyát és célját, a látogatás kezdetének napját, és ismertetni kell a 30. és a 31. cikkben előírt pénzbírságokat és kényszerítő bírságokat, valamint azt a jogot, hogy az említett határozat Bíróság általi felülvizsgálata kérelmezhető.

(7) A helyszíni vizsgálat helye szerinti tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságának tisztviselői, valamint az e hatóság által felhatalmazott vagy kijelölt személyek az említett hatóság vagy a Bizottság kérésére kötelesek aktívan segíteni a Bizottság által felhatalmazott tisztviselőket és egyéb kísérő személyeket. E célból ezeket a személyeket az e cikk (2) és (4) bekezdésében meghatározott hatáskörök illetik meg.

(8) Amennyiben a Bizottság által felhatalmazott tisztviselők és egyéb kísérő személyek megállapítják, hogy egy vállalkozás vagy a vállalkozások egy társulása akadályozza az e cikk alapján elrendelt helyszíni vizsgálatot, az érintett tagállam megfelelő segítséget nyújt ahhoz – adott esetben a rendőrség vagy azzal egyenértékű jogkörrel rendelkező jogérvényesítő hatóság segítségét kérve –, hogy az említett személyek a helyszíni vizsgálatot elvégezhessék.

(9) Ha az e cikk (8) bekezdésében előírt segítségnyújtáshoz a tagállami szabályok értelmében igazságügyi hatóság engedélye szükséges, a Bizottság vagy az adott tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatósága vagy az említett hatóságok által felhatalmazott tisztviselők ezt kérelmezik. Az ilyen engedély elővigyázatossági intézkedésként is kérhető.

(10) az e cikk (9) bekezdésében említett engedélyre vonatkozó kérelem esetén a tagállami igazságügyi hatóságnak ellenőriznie kell, hogy a Bizottság határozata hiteles-e, és hogy az előirányzott kényszerítő intézkedések a helyszíni vizsgálat tárgyát figyelembe véve nem önkényesek-e, illetve nem túlzóak-e. A tagállami igazságügyi hatóság a kényszerítő intézkedések arányosságának ellenőrzése során – közvetlenül vagy a tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságán keresztül – részletes magyarázatot kérhet a Bizottságtól, különösen arra vonatkozóan, hogy a Bizottság milyen alapon gyanítja, hogy e rendeletet megsértették, továbbá arra vonatkozóan, hogy mennyire súlyos a feltételezett jogsértés, valamint milyen jellegű az érintett vállalkozásnak az abban való érintettsége. Mindazonáltal a tagállami igazságügyi hatóság nem kérdőjelezheti meg a helyszíni vizsgálat szükségességét, valamint nem kérheti a Bizottság irataiban szereplő információk átadását. A bizottsági határozat jogszerűségét kizárólag a Bíróság vizsgálhatja felül.

26. cikk

A kötelezettségek és az intézkedések nyomon követése

(1) A Bizottság meghozza az 5., 6. és 7. cikkben megállapított kötelezettségek tényleges végrehajtásának és az e kötelezettségeknek való megfelelésnek, valamint a 8., 18., 24., 25. és 29. cikk értelmében hozott határozatoknak a nyomon követéséhez szükséges intézkedéseket. Az említett intézkedések magukban foglalhatják különösen azon kötelezettség előírását a kapuőr számára, hogy őrizzen meg minden olyan dokumentumot, amely relevánsnak tekinthető az említett kötelezettségek és határozatok végrehajtásának, valamint az azoknak való megfelelésnek a megvizsgálásához.

(2) az (1) bekezdés szerinti intézkedések magukban foglalhatják független külső szakértőknek és ellenőröknek, valamint a tagállamok illetékes nemzeti hatóságai tisztviselőinek kijelölését abból a célból, hogy segítsék a Bizottságot a kötelezettségek és intézkedések nyomon követésében, valamint hogy speciális szakértelmet vagy tudást bocsássanak a Bizottság rendelkezésére.

32. cikk

A szankciók kiszabására vonatkozó elévülési idők

(1) A 30. és a 31. cikk alapján a Bizottságra ruházott hatáskörökre vonatkozó elévülési idő 5 év.

(2) az elévülési idő a jogsértés elkövetésének napján kezdődik. Folyamatos vagy ismétlődő jogsértések esetén azonban az elévülési idő a jogsértés megszűnésének napján kezdődik.

(3) A Bizottság bármely olyan fellépése, amelyre valamely jogsértéssel kapcsolatos piaci vizsgálat vagy eljárás céljából kerül sor, megszakítja a pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok kiszabására vonatkozó elévülési határidőt. Az elévülési idő azon a napon szakad meg, amelyen legalább egy olyan vállalkozás vagy vállalkozások legalább egy olyan társulása értesítést kap az intézkedésről, amely részt vett a jogsértésben. Az elévülési időt megszakító intézkedések közé tartoznak különösen a következők:

a)	a Bizottság általi információkérés;

b)	a Bizottság által a tisztviselői számára kiadott, helyszíni vizsgálatok lefolytatására vonatkozó írásbeli felhatalmazás;

c)	valamely eljárásnak a Bizottság által a 20. cikk értelmében történő megindítása.

(4) az elévülés minden megszakadása után újrakezdődik az elévülési idő. Az elévülési idő azonban legkésőbb azon a napon lejár, amelyen az elévülési idő kétszeresének megfelelő időszak eltelt anélkül, hogy a Bizottság pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabott volna ki. Ez az időszak meghosszabbodik azzal az időszakkal, amely alatt az elévülés az (5) bekezdés szerint nyugszik.

(5) A pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok kiszabására vonatkozó elévülési határidő mindaddig nyugszik, amíg a Bizottság határozata a Bíróság előtt folyamatban lévő eljárás tárgyát képezi.

33. cikk

A szankciók végrehajtására vonatkozó elévülési idők

(1) A Bizottságnak a 30. és a 31. cikk értelmében hozott határozatai végrehajtására vonatkozó jogköre 5 év alatt évül el.

(2) az elévülési idő a határozat jogerőssé válásának napjától kezdődik.

(3) A szankciók végrehajtására vonatkozó elévülési időt megszakítja:

a)	a pénzbírság vagy kényszerítő bírság eredeti összegét megváltoztató vagy a megváltoztatásra irányuló kérelmet elutasító határozatról szóló értesítés; vagy

b)	a Bizottságnak vagy a Bizottság kérelmére eljáró valamely tagállamnak a pénzbírság vagy kényszerítő bírság megfizetésének kikényszerítésére irányuló intézkedése.

(4) az elévülés minden megszakadása után újrakezdődik az elévülési idő.

(5) A szankciók végrehajtására vonatkozó elévülési idő mindaddig nyugszik, amíg:

a)	tart a fizetési haladék; vagy

b)	a fizetés kikényszerítését a Bíróság határozata vagy egy nemzeti_bíróság határozata értelmében felfüggesztik.

34. cikk

A meghallgatáshoz való jog és az iratbetekintési jog

(1) A Bizottság valamely határozatának a 8. cikk, a 9. cikk (1) bekezdése, a 10. cikk (1) bekezdése, a 17., 18., 24., 25., 29. és 30. cikk, valamint a 31. cikk (2) bekezdése értelmében történő elfogadása előtt az érintett kapuőr vagy az érintett vállalkozás vagy a vállalkozások érintett társulása részére lehetőséget biztosít a következőkkel kapcsolatos meghallgatásra:

a)	a Bizottság előzetes megállapításai, beleértve bármely olyan témát, amellyel kapcsolatban a Bizottság kifogást emelt; és

b)	olyan intézkedések, amelyeket a Bizottság az e bekezdés a) pontja szerinti előzetes megállapítások kapcsán adott esetben meg kíván hozni.

(2) az érintett kapuőrök, érintett vállalkozások vagy a vállalkozások érintett társulásai a Bizottság előzetes megállapításaival kapcsolatban – beleértve bármely olyan témát, amellyel kapcsolatban a Bizottság kifogást emelt – észrevételeket nyújthatnak be a Bizottság részére a Bizottság által az előzetes megállapításokban meghatározott határidőn belül, amely 14 napnál nem lehet kevesebb.

(3) A Bizottság a határozatait kizárólag azon előzetes megállapításokra alapozhatja, amelyekkel kapcsolatban az érintett kapuőröknek, érintett vállalkozásoknak és a vállalkozások érintett társulásainak lehetőségük volt észrevételeket tenni.

(4) az érintett kapuőr, érintett vállalkozás vagy a vállalkozások érintett társulásának védelemhez való jogát bármely eljárásban teljes mértékben tiszteletben kell tartani. Az érintett kapuőr, érintett vállalkozás vagy a vállalkozások érintett társulása jogosult betekinteni a Bizottság irataiba közlési feltételek alapján, tekintettel a vállalkozásoknak az üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekére. Amennyiben a felek nem tudnak megegyezésre jutni, a Bizottság az említett közlési feltételeket megállapító határozatokat fogadhat el. A Bizottság irataira vonatkozó betekintési jog nem terjed ki sem a bizalmas jellegű információkra, sem pedig a Bizottság vagy a tagállami illetékes hatóságok belső dokumentumaira. Az iratbetekintési jog nem terjedhet ki különösen a Bizottság és a tagállami illetékes hatóságok közötti levelezésre. E bekezdés egyik rendelkezése sem akadályozza a Bizottságot abban, hogy a jogsértés bizonyításához szükséges információkat feltárja és felhasználja.

35. cikk

Éves jelentéstétel

(1) A Bizottság éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról és a célkitűzései elérése terén elért előrehaladásról.

(2) az (1) bekezdésben említett jelentésnek ki kell terjednie a következőkre:

a)	a Bizottság tevékenységeinek összefoglalása, beleértve az e rendelettel kapcsolatban elfogadott intézkedéseket vagy határozatokat és folyamatban lévő piaci vizsgálatokat;

b)	az e rendelet szerinti kötelezettségek kapuőrök általi végrehajtásának nyomon követéséből származó megállapítások;

c)	a 15. cikkben említett auditált leírás értékelése;

d)	a Bizottság és a nemzeti hatóságok közötti, e rendelettel kapcsolatos együttműködés áttekintése;

e)	a digitális szolgáltatásokat szabályozó hatóságok magas szintű munkacsoportja által végzett tevékenységek és fel adatok áttekintése, beleértve azt is, hogy miként kell végrehajtani az e rendelet érvényesítésére vonatkozó ajánlásait.

(3) A jelentést a Bizottság közzéteszi a honlapján.

36. cikk

Szakmai titoktartás

(1) az e rendelet értelmében gyűjtött információk e rendelet alkalmazása céljából használhatók fel.

(2) A 14. cikk értelmében gyűjtött információk e rendelet, a 139/2004/EK rendelet és az összefonódásra vonatkozó tagállami szabályok alkalmazása céljából használhatók fel.

(3) A 15. cikk értelmében gyűjtött információk e rendelet és az (EU) 2016/679 rendelet alkalmazása céljából használhatók fel.

(4) A 38., 39., 41. és 43. cikk szerinti felhasználás céljából nyújtott információk cseréjének és felhasználásának sérelme nélkül a Bizottság, a tagállamok illetékes hatóságai, ezek tisztviselői, alkalmazottai és az e hatóságok felügyelete alatt dolgozó egyéb személyek, valamint az egyéb természetes és jogi személyek – ideértve a 26. cikk (2) bekezdése értelmében kijelölt ellenőröket és szakértőket is – nem tárhatják fel az e rendelet alapján általuk szerzett vagy közöttük kicserélt olyan jellegű információkat, amelyek szakmai titoktartási kötelezettség alá tartoznak.

38. cikk

Együttműködés és koordináció a versenyjogi szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságokkal

(1) A Bizottság és a tagállamoknak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságai az Európai Versenyhatóságok Hálózatán (ECN) keresztül együttműködnek egymással és tájékoztatják egymást a jogérvényesítési intézkedéseikről. Hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy tájékoztassák egymást bármely ténybeli, illetve jogi helyzetről, ideértve a bizalmas információkat is. Amennyiben egy illetékes hatóság nem tagja az ECN-nek, a Bizottság meghozza a szükséges intézkedéseket az e rendelet érvényesítésével kapcsolatos ügyeket és az említett hatóságok 1. cikk (6) bekezdésében említett ügyeivel kapcsolatos jogérvényesítést illetően folytatandó együttműködés és információcsere érdekében. A Bizottság a 46. cikk (1) bekezdésének l) pontjában említettek szerinti végrehajtási jogi aktusban határozhatja meg az említett intézkedéseket.

(2) Amennyiben tagállamok valamely, az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatósága az 1. cikk (6) bekezdésében említett nemzeti jogszabályok alapján kapuőrökkel szembeni vizsgálatot kíván indítani, az első hivatalos vizsgálati intézkedés megkezdése előtt vagy közvetlenül az említett intézkedés megkezdése után írásban tájékoztatnia kell a Bizottságot az említett intézkedésről. Ez az információ rendelkezésre bocsátható a többi tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságai számára is.

(3) Amennyiben a tagállamok valamely, az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatósága az 1. cikk (6) bekezdésében említett nemzeti jogszabályok alapján kötelezettségeket kíván előírni a kapuőrök számára, legkésőbb 30 nappal az intézkedés elfogadása előtt közölnie kell a Bizottsággal az intézkedéstervezetet, megjelölve az intézkedés indokait. Ideiglenes intézkedések esetében tagállamoknak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságának a lehető leghamarabb közölnie kell a Bizottsággal az előirányzott intézkedéstervezeteket, legkésőbb pedig rögtön az említett intézkedések elfogadása után. Ez az információ rendelkezésre bocsátható a többi tagállamnak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságai számára is.

(4) A (2) és a (3) bekezdésben előírt tájékoztatási mechanizmusok nem alkalmazandók az összefonódásra vonatkozó tagállami szabályok alapján előirányzott határozatokra.

(5) az e cikk (1)–(3) bekezdése alapján megosztott információkat kizárólag e rendelet és az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályok érvényesítésének a koordinálása céljából lehet megosztani és felhasználni.

(6) A Bizottság felkérheti a tagállamoknak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságait, hogy támogassák az e rendelet értelmében végzett piaci vizsgálatait.

(7) A tagállamoknak valamely, az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatósága saját kezdeményezésére vizsgálatokat végezhet a saját területén az e rendelet 5., 6. és 7. cikkének való meg nem felelés lehetséges eseteinek kivizsgálása céljából, amennyiben a nemzeti jog értelmében erre illetékes és vizsgálati hatáskörrel rendelkezik. Az említett hatóságnak az első hivatalos vizsgálati intézkedés megkezdése előtt írásban tájékoztatnia kell a Bizottságot.

Amennyiben a Bizottság a 20. cikk alapján megindítja az eljárást, akkor ezzel megszűnik a tagállamoknak az 1. cikk (6) bekezdésében említett szabályokat érvényesítő illetékes nemzeti hatóságainak az említett vizsgálat elvégzésére vonatkozó lehetősége, vagy ha az említett vizsgálat már folyamatban van, az lezárul. Az említett hatóságoknak be kell számolniuk a Bizottságnak az ilyen vizsgálat során tett megállapításaikról annak érdekében, hogy támogassák a Bizottságot az e rendelet egyedüli érvényesítőjeként betöltött szerepében.

39. cikk

Együttműködés a nemzeti_bíróságokkal

(1) az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos eljárásokban a nemzeti_bíróságok felkérhetik a Bizottságot, hogy bocsássa rendelkezésükre a birtokában lévő információkat vagy adjon véleményt az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos kérdésekben.

(2) A tagállamok továbbítják a Bizottságnak minden olyan írásbeli ítélet másolatát, amelyet a nemzeti_bíróságok e rendelet alkalmazásával kapcsolatban hoztak. Ezeket a másolatokat haladéktalanul továbbítani kell azt követően, hogy a feleket a teljes írásbeli ítéletről tájékoztatták.

(3) Amennyiben e rendelet koherens alkalmazása szükségessé teszi, a Bizottság a saját kezdeményezésére írásbeli észrevételeket nyújthat be a nemzeti_bíróságokhoz. A Bizottság az érintett bíróság hozzájárulásával szóbeli észrevételeket is tehet.

(4) A Bizottság – kizárólag az észrevételeinek elkészítése céljából – felkérheti a megfelelő nemzeti_bíróságot, hogy az ügy vizsgálatához szükséges dokumentumokat adja át a Bizottságnak, illetve gondoskodjon azok átadásáról.

(5) A nemzeti_bíróságok nem hozhatnak olyan határozatokat, amelyek ellentétesek a Bizottság által e rendelet értelmében elfogadott bármely határozattal. Kerülniük kell továbbá az olyan határozatok kibocsátását, amelyek ellentétben állnának a Bizottság által az e rendelet alapján kezdeményezett eljárásban meghozandó határozattal. E célból a nemzeti_bíróság felmérheti, hogy szükséges-e az előtte folyó eljárást felfüggeszteni. Ez nem érinti a nemzeti_bíróságok azon lehetőségét, hogy az EUMSZ 267. cikke alapján előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtsanak be.

40. cikk

A magas szintű csoport

(1) A Bizottság létrehozza a digitális piacokról szóló jogszabállyal foglalkozó magas szintű csoportot (a továbbiakban: a magas szintű csoport).

(2) A magas szintű csoportot a következő európai szervek és hálózatok alkotják:

a)	az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete;

b)	az európai adatvédelmi biztos és az Európai Adatvédelmi Testület;

c)	az Európai Versenyhatóságok Hálózata;

d)	a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat; valamint

e)	az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportja.

(3) A (2) bekezdésben említett európai szervek és hálózatok mindegyikének ugyanannyi képviselővel kell rendelkeznie a magas szintű csoportban. A magas szintű csoport tagjainak maximális száma nem haladhatja meg a 30 főt.

(4) A Bizottság a magas szintű csoport munkájának elősegítése érdekében titkársági szolgáltatásokat nyújt a munkacsoport számára. A magas szintű csoporton a Bizottság elnököl, és részt vesz annak ülésein. A magas szintű csoport a Bizottság kérésére ülésezik, naptári évenként legalább egyszer. A Bizottság a munkacsoportot alkotó tagok többségének kérésére szintén összehívja a munkacsoport ülését, hogy egy konkrét kérdéssel foglalkozni lehessen.

(5) A magas szintű csoport tanácsot és szakértelmet nyújthat a Bizottság számára a munkacsoport tagjainak hatáskörébe tartozó területeken, így többek között:

a)	az e rendelet végrehajtásával vagy érvényesítésével kapcsolatos bármely általános ügyet illetően a szakterületén belül tanácsot és ajánlásokat nyújthat; illetve

b)	a különböző szabályozási eszközökön átívelő, következetes szabályozási megközelítést előmozdító tanácsot és szakértelmet nyújthat.

(6) A magas szintű csoport többek között azonosíthatja és értékelheti az e rendelet, valamint a (2) bekezdésben említett európai szerveket és hálózatokat alkotó nemzeti hatóságok által alkalmazott ágazatspecifikus szabályok közötti aktuális és potenciális kölcsönhatásokat, és éves jelentést nyújthat be a Bizottság részére, amelyben ismerteti az említett értékelést és azonosítja a több szabályozási területet érintő potenciális kérdéseket. Az említett jelentést kísérhetik olyan ajánlások, amelyek célja a következetes transzdiszciplináris megközelítések felé való elmozdulás, valamint az e rendelet végrehajtása és az egyéb ágazati szabályozások végrehajtása közötti szinergiák kialakítása. A jelentést továbbítani kell az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(7) az új szolgáltatásokkal és az új gyakorlatokkal kapcsolatos piaci vizsgálatok keretében a magas szintű csoport szakértelmet nyújthat a Bizottság számára arra vonatkozóan, hogy az e rendeletben foglalt szabályok tekintetében szükség van-e szabályok módosítására, új szabályok beillesztésére vagy szabályok hatályon kívül helyezésére annak biztosításához, hogy a digitális piacok Unió-szerte versengők és tisztességesek legyenek.

46. cikk

Végrehajtási rendelkezések

(1) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a következők alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából:

a)	a 3. cikk szerinti értesítések és beadványok formája, tartalma és egyéb részletei;

b)	azon technikai intézkedések formája, tartalma és egyéb részletei, amelyeket a kapuőröknek az 5., 6. vagy 7. cikknek való megfelelés biztosítása érdekében végre kell hajtaniuk;

c)	a számfüggetlen_személyközi_hírközlési_szolgáltatások 7. cikk szerinti interoperabilitásának megvalósítását célzó operatív és technikai szabályok;

d)	a 8. cikk (3) bekezdése szerinti, indokolással ellátott kérelem formája, tartalma és egyéb részletei;

e)	a 9. és a 10. cikk szerinti, indokolással ellátott kérelmek formája, tartalma és egyéb részletei;

f)	a 11. cikk értelmében készített szabályozói jelentések formája, tartalma és egyéb részletei;

a fogyasztókról készült profilalkotásra használt technikáknak a 15. cikk (1) bekezdése szerinti auditált leírására vonatkozó módszertan és eljárás; amikor e célból egy végrehajtási jogi aktusra vonatkozó tervezetet dolgoz ki, a Bizottság konzultál az európai adatvédelmi biztossal és konzultálhat az Európai Adatvédelmi Testülettel, a civil társadalommal és más releváns szakértőkkel;

h)	a 14. és a 15. cikk szerinti értesítések és beadványok formája, tartalma és egyéb részletei;

i)	a 17., 18. és 19. cikk szerinti piaci vizsgálatokkal kapcsolatos eljárásokra, valamint a 24., 25. és 29. cikk szerinti eljárásokra vonatkozó gyakorlati szabályok;

j)	a 34. cikk szerinti, meghallgatáshoz való jog gyakorlására vonatkozó gyakorlati szabályok;

k)	a 34. cikkben előírt közlési feltételekre vonatkozó gyakorlati szabályok;

l)	a 37. és a 38. cikk szerinti, a Bizottság és a nemzeti hatóságok közötti együttműködésre és koordinációra vonatkozó gyakorlati szabályok; valamint

m)	a határidők számítására és meghosszabbítására vonatkozó gyakorlati szabályok.

(2) az e cikk (1) bekezdése a)–k) és m) pontjában említett végrehajtási jogi aktusokat az 50. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az e cikk (1) bekezdése l) pontjában említett végrehajtási jogi aktust az 50. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) az (1) bekezdés szerinti bármely végrehajtási jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság közzéteszi annak tervezetét, és minden érdekelt felet felkér arra, hogy egy legalább egy hónapos határidőn belül véleményezze azt.

49. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 3. cikk (6) és (7) bekezdésében, valamint a 12. cikk (1), (3) és (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása 5 éves időtartamra szól 2022. november 1-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (6) és (7) bekezdésében, valamint a 12. cikk (1), (3) és (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 3. cikk (6) és (7) bekezdésében, valamint a 12. cikk (1), (3) és (4) bekezdésében értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

50. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy bizottság (a „digitális piaci tanácsadó bizottság”) segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottságnak írásbeli eljárásban kell véleményt nyilvánítania, az ilyen eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül a bizottság elnöke úgy határoz, vagy a bizottsági tagok egyszerű többsége ezt kéri.

(3) az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(4) A Bizottság közli a bizottság véleményét az egyedi határozat címzettjével, az említett határozattal együtt. A véleményt az egyedi határozattal együtt közzéteszi, figyelemmel az üzleti titok védelméhez fűződő jogos érdekre.

53. cikk

Felülvizsgálat

(1) 2026. május 3-ig és azt követően 3 évente a Bizottság értékeli e rendeletet, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.

(2) az értékelések során a Bizottság felméri, hogy teljesültek-e e rendeletnek a versengő és tisztességes piacok biztosítására vonatkozó céljai, továbbá felméri e rendeletnek az üzleti_felhasználókra – különösen a kkv-kre – és a végfelhasználókra gyakorolt hatását. A Bizottság értékeli továbbá, hogy a 7. cikk hatálya kiterjeszthető-e az online_közösségi_hálózati_szolgáltatásokra.

(3) az értékelések során a Bizottság megállapítja, hogy szükség van-e a szabályok módosítására – többek között az alapvető_platformszolgáltatásoknak a 2. cikk 2. pontjában foglalt jegyzéke, valamint az 5., 6. és 7. cikkben megállapított kötelezettségek és azok érvényesítése tekintetében – annak biztosításához, hogy a digitális piacok az Unió egészében versengők és tisztességesek legyenek. Az értékeléseket követően a Bizottság megfelelő intézkedéseket tesz, amelyeknek jogalkotási javaslatok is a részét képezhetik.

(4) A tagállamok illetékes hatóságai kötelesek rendelkezésre bocsátani azokat a birtokukban lévő releváns információkat, amelyeket a Bizottság az (1) bekezdésben említett jelentés elkészítéséhez bekérhet.

whereas

keyboard_tab Digital Market Act 2022/1925 HU

Digital Market Act 2022/1925 HU